|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 275 találat | lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-275 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Fejér László 2017. augusztus 29.Nagyobb arányú részesedést kérnek az ásványvíz-palackozásból a székelyekAz ásványvíz-palackozás gazdasági hasznát Székelyföld és Erdély fejlesztésére kellene fordítani, ehhez képest az iparágból származó nyereségnek csupán a töredéke marad helyben – hangzott el egy szakmai konferencián. Az ásványvíz-palackozás utáni haszonnak csak töredékei maradnak a helyieknél, holott az iparágból származó nyereségnek a térség fejlődését kellene szolgálnia – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a hétvégén lezajlott, Kárpát-medence ásványvizei című nemzetközi tudományos konferencián. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ képviselőivel már több alkalommal nyújtottak be törvényjavaslatot annak érdekében, hogy a kitermelés után fizetett illeték nagyobb hányada maradjon az érintett településen. „Ha a Székelyföld és Erdélyország működtetését a helyiek kézbe vehetnék, akkor a borvizek gazdasági hasznát is szülőföldünk fejlesztésére fordíthatnánk” – fejtette ki a tanácselnök. Tamás Sándor rámutatott, az országban palackozott mintegy kétmilliárd liter ásványvíz több mint fele Székelyföldről származik. Csak Háromszéken több mint 600 ásvány- és gyógyvizet tartanak számon, a Romániában minősített és palackozásra engedélyezett ásványvízforrások jegyzéke szerint az 56 forrásból 20 Székelyföldön található. „Ez a jórészt itthoni piacra, de külföldre is eljutó több százmillió palacknyi ásványvíz székely termék. Ezt a tényt a címkéknek is hirdetniük kellene, hiszen sem a magyar felirat, sem a régi forrásnevek használatára vonatkozóan nincs tiltó rendelkezés” – részletezte. Az elöljáró arra kérte a konferencián résztvevő szakembereket, hogy vizsgálják, kutassák a vizek, mofetták gyógyhatását, dolgozzanak ki saját módszereket, „állítsák az emberek szolgálatába ezt a természeti adottságot”. Az említett törvénymódosító javaslatot egyébként évek óta odázzák – mutatott rá Fejér László Ödön háromszéki szenátor, aki meg is jegyezte: valószínű, hogy alkotmánymódosításra lesz szükség, hogy át tudják vinni a törvényhozáson. „Az RMDSZ a 6,5 százalékával nem tudja átvinni ezt a módosítást, több ízben tárgyaltunk erről a szociáldemokratákkal, de nem jutottunk dűlőre. Nem adjuk fel: ahányszor alkalom adódik, mindig elővesszük a tervezetet” – részletezte a politikus. Továbbá rámutatott, a bányatörvényt minden évben valaki meg akarja változtatni, ilyenkor hozakodnak elő a javaslatukkal, hogy az ásványvíz bányailletékének 50 százaléka maradjon helyben, az önkormányzatoknál. „Azért nem akarják módosítani a bányatörvényt, mert még mindig tisztázatlan, hogy mi számít stratégiailag fontos altalajkincsnek, és mi az, ami helyi érdekeltségű. Meglátásunk szerint a homok, a kavics, az ásványvíz helyi köztulajdonba kellene hogy kerüljön, és a kitermelés után befizetett illeték 50 százaléka maradhatna a helyi önkormányzatoknál. Ez a decentralizáció egy fontos lépése lehetne, ám valószínű, hogy csak alkotmánymódosítással lehet rendezni” – mondta Fejér László Ödön. Szerinte az így befolyt összeget a településfejlesztésre, vagy egy részét az iparág támogatására is lehetne fordítani. Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár) 2017. szeptember 12.Ünnepelt Háromszék egyik legrégebbi településeSzeptemberfeszt a 710 éves Torján A hétvégén lezajlottak a torjai falunapok, amiket pár éve Szeptemberfeszt néven szerveznek meg. A rendezvény keretében nemzetközi gasztronómiai fesztivált is tartottak, emellett ismét elkészült egy „részlet” a világrekorder túrós puliszkából. Esketőterem-avatás és képeslapok A falunapok első mozzanataként a teljesen felújított községháza épületében felavatták az új esketőtermet. A szépen elkészített kettős házasságkötő helyiségre azért volt szükség, mert a nagyközségben évente több tucatnyi pár dönt úgy, hogy összeköti az életét, és eddig nem volt megfelelő, tágas iroda, ami a násznépet be tudta volna fogadni. Az avatóünnepséget objektív okok miatt csak meghívottak jelenlétében tartották, mert ugyan a két terem eléggé tágas, félő volt, hogy a kíváncsiskodók nem férnek el. Az egyik terem az állófogadás célját szolgálja, a násznép majd itt tudja elkoccintani a pezsgőt, a másik a majdani házasságkötések színhelyéül szolgál, a falon magyarul és románul is jókívánságok olvashatóak, így az utóbbi időben ismét erőre kapó román nacionalisták részéről sem érheti szó a torjai önkormányzatot. Tímár Zoltán feltorjai római katolikus plébános és Egyed László Levente református lelkipásztor áldását követően az avatószalagot Daragus Attila polgármester, Luka Medárd alpolgármester és Kerekes Tibor jegyző vágta el. A jelenlevők ezután a községháza előtti életfához vonultak, ahol már várta őket a kéttucatnyi édesanya és gyerekeik. Elkészült a szokásos csoportkép, a két egyház képviselője megáldotta a párokat és az újszülötteket, a későbbiekben a családok a kultúrotthonban át is vehették az életfánál készült fotót. Az említett helyszínen ezt megelőzően Daragus Attila polgármester üdvözölte a jelenlevőket, akiket emlékeztetett, hogy Torja első írásos említése óta pontosan 710 esztendő telt el, s ennek betudhatóan az Aporok faluja az egyik legrégebbi település Háromszéken. Az évforduló alkalmából három képeslapot is megjelentettek Futásfalváról, Bálványosról és Torjáról. A kultúrotthonban a szokásos a nagykorúsítási ünnepséget is megtartották, a 18 évet betöltött fiatalok emléklapot és Torja, Bálványos és a Szent Anna-tó képes albumát kapták ajándékba az önkormányzattól. Kiosztották a Torjáért-díjakat, amit idén négy személynek ítéltek oda. Elsőként Opra Vilmos korábbi karatnai iskolaigazgató munkásságát köszönték meg, majd a tíz éve Torjával testvértelepülési kapcsolatot ápoló Csokonyavisonta polgármestere és alpolgármestere, Haraszti Attila és Laki Dezső, valamint Nagy József, a kaposvári Somogyi Huszárok Hagyományőrző Egyesület huszárkapitánya kapta meg a minden évben kiosztott kitüntetést. A kultúrotthonban lezajlott ünnepségen a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja kis és nagy mazsorettjei mutattak be színvonalas előadást. Főzőverseny és óriáspuliszka Miközben a kultúrotthonban zajlottak az ünnepségek, az iskola előtti téren már beüzemelték a lacikonyhákat, és alágyújtottak az üstöknek. Idén tíz csapat nevezett be a gasztronómiai megméretésre, egyébként helyszűke miatt nem is fértek volna el többen. A Torjai Gazdasszonyok szokás szerint kürtőskalácsot sütöttek, jelen volt a gádorosi önkormányzat, a kistarcsai Mulatós Barátok és az ottani önkormányzat csapata, a csokonyavisontaiak, a torjai Vidámcsapat, a mikóújfalusiak, a 142-es számú Szent Miklós Cserkészcsapat, a Bálványos Fiai Egyesület, a vadászok és a juhászok is. Fabó Dudás Róbert, a gádorosiak séfje érdeklődésünkre elmondta: mivel ő Szerbiából származik, úgy gondolták, egy kevésbé ismert ételféleséget, a sertés-, juh- és marhahúsból készített pljeskavicát mutatják be. A szerb hamburgerként is ismert étel nagyon hasonlít a miccsre, serpenyő szélén, bő olajjal locsolva sütik a húslepényeket. Megtudtuk, a pljeskavica nagyon közkedvelt Újvidéken, gyakorlatilag minden pikniken fogyasztják. A Bálványos Fiai csapat tagjai a múltba nyúltak vissza: Voloncs Mária anyósának az anyósától származó, 1940-ből való recept alapján ún. anyósvadast készítettek. Ez egy hagymaalapú, zöldségek hozzáadásával, borjúcsontból készített, húslével felengedett és hosszúhússal gazdagított étel, amit a végén tojásos eresztékkel sűrítettek, és pergelt cukorral „bolondítottak” meg. Az asztaluknál egyébként felejthetetlen zamatú barackpálinkát is kínáltak! A csokonyavisontaiak valódi kaszás étellel rukkoltak elő, a Somogy megyéből érkező csapat marhapörköltet készített Illó Margit-módra, tudtuk meg magától a menzát működtető névadótól, aki még dödöllével, csirkecombbal és libamájjal is kényeztette a zsűri ízlelőbimbóit. A pörkölt egyedi fűszerezése miatt viseli a nevét, paprikával és paradicsommal, illetve vörösborral dúsítják a kiadós, vegetáriánus-berkekben elképzelhetetlen ételt. A csapatokat egyébként egy manchesteri vendéglő séfje, a portugál Vanessa Raquel, illetve Komlósi Mihály, a Vitézi Rend kulturális székkapitánya értékelte, majd szokás szerint minden csapatot díjaztak, hiszen a főzőverseny elsősorban a barátkozásról, a különböző vidékek gasztronómiai örökségének közelebb hozásáról és nem a versengésről szólt. A falunapok másik legnagyobb érdeklődést kiváltó mozzanatát a 60 méteres székely feltűrt puliszka készítése képezte. Több mint száz helybélire volt szükség, hogy az ételkülönlegesség elkészüljön, s bár a készülődés több mint két órát vett igénybe, az elkészült puliszka alig két perc alatt elfogyott. Mária-búcsú felvonulással A falunapok vasárnap Mária-búcsúval folytatódtak, meglehetősen szép látványt nyújtva, amikor résztvevői felvonultak a faluban. Szokás szerint az altorjai plébániánál gyülekztek, majd megindult a menet, amit a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara vezetett. Felvonultak a torjai cserkészek, a helybéli, a szentegyházi és a kaposvári huszárok, majd a népviseletbe öltözött helybéliek és csokonyavisontaiak is. Az évszázados gesztenyefákkal övezett kis kápolnában nagyszámú hívő jelenlétében zajló eseményen a környékbeli papok mellett fejér László Ödön jelenlegi és Olosz Gergely volt szenátort is felfedeztük. A búcsús szentmisét Szabó Lajos kanonok, a sepsiszentgyörgyi Szent József-templom plébánosa celebrálta, prédikációt Kedves Tibor alsócsernátoni plébános mondott. A tiszteletes beszédében Szűz Mária anyai szerepére hívta fel a figyelmet, és arra buzdította a híveket, hogy imáikkal keressék meg a Magyarok Nagyasszonyát, kidomborítva a hit megtartó erejét. A szentmise végén Hatos Mihály, az altorjai Szent Miklós-templom plébánosa mondott köszönetet a híveknek a búcsú szervezésében nyújtott segítségért és az önkormányzatnak azért, mert szívén viseli az egyházi hajlékok sorsát. Daragus Attila megerősítette: azon vannak, hogy felújítsák a község összes templomát, mind Futásfalván, mind Torján megújulnak a katolikus és a református egyházak tulajdonát képező istenházák. A szentmise a magyar himnusz, a Szózat és a pápai induló eléneklésével ért véget. Hagyományőrzés és agrokiállítás A kétnapos rendezvény során mezőgazdasági termékkiállítást is meg lehetett tekinteni, amin nagyméretű zöldségek és gyümölcsök voltak ízlésesen közszemlére helyezve. A teljesség igénye nélkül ragadunk ki pár nevet: Dobri Gábor kertjében focilabda méretű karalábé termett idén, Kádár Attila nagyméretű piros pityókát állított ki, Pánczél Tünde pedig remek zöldségkompozíciót mutatott be. Márton Piroska különböző méretű paradicsomból és paprikából készített kompozíciója is sokak tetszését elnyerte, akárcsak ifj. Luka Medárd összeállítása; ez utóbbinál egy madárijesztő vigyázott az őszi levelekkel keretezett dísztökökre és más kerti növényekre. Nem maradtak ki az apikultúrával foglalkozók sem, Pakocs István vegyes virágmézet, repcemézet és propoliszt, illetve tinktúrát állított ki egy olyan lép kíséretében, aminek kockái között mi Nagy-Magyarország körvonalait véltük felfedezni, de lehet, hogy tévedünk. A falunapokat a 27 tagú, négy hónapja működő Bálványos Fiai Egyesület tevékenysége is színesítette, amely a sportcsarnok előtt jurtát állított fel, kézműves foglalkozásokat, játszóházat szervezett, és íjászkodásra is lehetőséget kínált. A falunapon ezen kívül szóhoz jutottak a torjai iskolások, este koncertek zajlottak, vasárnap este pedig tűzijátékban lehetett gyönyörködni. Bartos Lóránt / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. október 25.Elfogadta a szenátus az RMDSZ ifjúsági törvényt módosító kezdeményezésétRMDSZ jogszabály-kezdeményezést nyújtott be a parlamentben annak érdekében, hogy minden romániai településnek lehetősége legyen támogatni a közhasznú ifjúsági civil szervezetek által fiataloknak szervezett tevékenységeket pénzügyi forrásainak függvényében – fogalmazott Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kedden, azt követően, hogy a szenátus plénuma megszavazta a jogszabály-kezdeményezést. Fejér László Ödön szenátor, a jogszabály kezdeményezője elmondta, a tervezetet a Magyar Ifjúsági Értekezlet megkeresésére dolgozta ki. Mint mondta, nagy szükség van olyan tevékenységekre kisebb településeken is, amelybe minél több fiatalt lehet bevonni, de az ifjúsági szervezetek súlyos pénzforrás hiánnyal küzdenek, ezért korlátozott számú ilyen rendezvényt tudnak szervezni. Mivel a kisebb településeknek a jelenlegi törvényes előírások szerint nincs lehetőségük a fiatalok tevékenységeit támogatni, a helyi ifjúsági szervezetek hátrányt szenvednek a nagyvárosi szervezetekhez képest – állapította meg Fejér László Ödön szenátor. Az RMDSZ kezdeményezését első házként tárgyalta a szenátus. A végső döntést a képviselőház plénuma hozza majd. rmdsz.ro; Transindex.ro 2017. november 9.Politikáról, Agrárakadémiáról a MIÉRT-esekkelIdei és jövőbeli programokról, törvénykezdeményezésekről tartott beszámolót a MIÉRT képviselete szerdán Kolozsváron. Oltean Csongor MIÉRT-elnök elmondta: segítenek a Minority SafePack (MSPI) kezdeményezéshez szükséges aláírásgyűjtésben, ezért a héten játékot is indítottak a Facebookon, hogy erősítsék a köztudatban a MSPI fontosságát. Az ukrán oktatási törvény módosítását is javasolták és határozatot hoztak róla a YEPP-ben (az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezetében). Ugyanakkor Winkler Gyula EP-képviselővel együttműködve november 27-ig újra meghirdették brüsszeli gyakornoki programjukat. A román egyesülés közelgő centenáriuma kapcsán pedig a MIÉRT párbeszédre törekszik a román fiatalokkal. Oltean Csongor a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet a Zmenta.ro Facebook oldalon megjelenő magyarellenes videó veszélyeire. A MIÉRT a múlt hét végén kezdte el az RMDSZ és a Matthias Corvinus Kollégiummal együttműködve az Erdélyi Politikai Iskola megszervezését, amelyre ezúttal 92-en jelentkeztek. Közülük választották ki azt a 23 fiatalt, akiket négy alkalmas képzés során készítenek fel a politikai életre. Szöllősi Tamás kézdivásárhelyi önkormányzati képviselő, a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet elnöke a sajtótájékoztatón rámutatott: a jelenlegi ifjúsági törvény diszkriminatív, mivel csak a megyeszékhelyen lehet ifjúsági alapokat létrehozni. Az ifjúsági törvény módosítására vonatkozó, Fejér László Ödön szenátor által kidolgozott RMDSZ-es és MIÉRT-es javaslatot már elfogadta a szenátus, de a döntő testület a képviselőház. Azt viszont még nem lehet tudni, hogy mikor kerül a képviselőház elé a javaslat. Birtalan István, a MIÉRT vidékfejlesztésért és mezőgazdasági ügyekért felelős alelnöke elmondta: két éve szervezték meg az első Agrárakadémiát Marosvásárhelyen, ahol a vidéki életet és mezőgazdaságot népszerűsítették a jelenlevőknek. Az elkövetkezőkben három Agrárakadémiát szerveznek; az elsőt november 25-én, Szovátán, a gabonatermesztés témájában, jövő év tavaszán pedig állattenyésztésről és növénytermesztésről lesz szó. Az Agrárakadémia megszervezésében Tánczos Barna szenátor segíti a MIÉRT-et, aki az EU-s támogatásokról tart majd előadást, de a vegyszerezésről, a hatékony cégvezetésről és aktuális pályázatokról is lehet majd tanulni. Birtalan szerint ezekre a rendezvényekre azért van szükség, mivel egyrészt tájékoztatják a fiatal gazdákat a lehetőségekről, másrészt pedig lehetőséget teremtenek a közös munkára. Szabadság (Kolozsvár) 2017. november 27.Újraszentelték Imecsfalva templomátKrisztus Király ünnepén, az egyházi esztendő jelképes végén tegnap délben a beltérileg teljesen megújult és zsúfolásig telt imecsfalvi római katolikus templomban Tamás József püspök és a környékbeli papság ünnepi szentmisét celebrált és újraszentelte a templomot, amelynek patrónusa Kisboldogasszony. Az eseményen a Szent Gellért Lovagrend is képviseltette magát, a szentmisén közreműködött, annak ünnepi hangulatát emelte a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templom énekkara Gergely Gábor kántor vezényletével. A szentmise kezdetén a püspököt, a papságot, a világi méltóságokat és Imecsfalva katolikus híveit Papp Márton helybeli plébános köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a mai nap nagy öröm számukra, hiszen kettős ünnepnap: Krisztus Király vasárnapja, az egyházi és a Szent László-év vége, ugyanakkor a megújult templombelső újraszentelésének ünnepnapja is. A plébános felkérte Tamás József püspököt, szentelje újra és áldja meg a megújult templomot, illetve mutassa be a szentmiseáldozatot. Az egyházfő, miután köszöntötte a híveket, a politikusokat és a meghívottakat, arról beszélt, hogy Imecsfalván már a 15. században volt templom, és a jelenlegi több mint kétszáz évvel ezelőtt, 1805 és 1808 között épült. Azóta sokszor megújult, akárcsak ebben az esztendőben is. A püspök áldást kért mindazokra, akiknek az anyagi támogatásával sikerült felújítani a templomot. Az egyházfő szentbeszédét három írásjelre – a pontra, a kérdő- és a felkiáltójelre – építette, azok jelentését és fontosságát boncolgatva. A szentmise végén Papp Márton plébános köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik anyagilag is hozzájárultak a templombelső felújításához, külön kiemelve a megyei önkormányzat, a szentkatolnai polgármesteri hivatal és Fejér László Ödön szenátor jelentős segítségét. A felújítási munkálatok 101 098 lejbe kerültek – hangzott el. A plébános azt is elmondta, hogy a hívek is nagy anyagi áldozatot hoztak, hiszen az imecsfalvi egyházközség csupán 244 lelket számlál. A megújult szószék, a főoltár és a két mellékoltár Tódor Előd képzőművész áldozatos munkáját dicséri. A püspöki áldást és elbocsátást követően az ünnepi szentmise a pápai és a magyar himnusz közös eléneklésével ért véget. Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
